MIBŐL LESZ A CSEREBOGÁR Kisbaba korban a gondolkodás / tanulás és a kognitív terület fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű tapasztalatra és ok-okozati összefüggésre tegyenek szert a gyermekek. Intézményi keretek között, egy jól szervezett, átlátható...
Valahogy úgy alakult, hogy az életem monoton helyzeteit – amiket egyébként rendszeresen igénylek – gondolkodással szoktam kitölteni. Leírva ezt a mondatot, kicsit mosolygok magamban, mert ez nem azt jelenti, hogy a nem monoton helyzetekben nem szoktam gondolkodni....
Egyszer régen, nagyon régen... Meseország közepében történt ez a dolog. Akkoriban, amikor a Száraz-tó még nedves volt, a partján pedig homok volt. Az Üveg-hegyek égig értek, és még nem voltak szilánkos törmelékek. Kerekerdő egyik sarkán, kicsi tisztás tündökölt a...
Sokáig gondolkodtam, hogy a félrenyelt répa esete kapcsán, - amely itt-ott erősen felkorbácsolta a médiafogyasztók hangulatát - írjak-e bármit arról, miért van szükség azokra a bizonyos kártérítési perekre? Mért fontos, hogy a társadalom mélyebben a dolgok mögé...
MÉGIS, KI VAGYOK ÉN? RÁADÁSUL VAN KÖRÜLÖTTEM EGY VILÁG NEVŰ HELY. A MAGA INKLUZÍV IGÉNYEIVEL Az emberi fejlődés természetes része, hogy csecsemőkortól fokozatosan tanuljuk meg elhatárolni önmagunkat a világtól és a közösség többi tagjától, amihez tartozunk. Érzelmileg...
Volt nekem egy bölcs nagymamám, aki az élete első negyven évében a történelem viharaival küzdött, a második negyven évében pedig visszatérő daganatos betegségekkel. Sokat tudott a küzdelemről, és a jellemformálódásról. Sokszor mondta nekem, amikor elcsüggedtem: „Kicsikém. Csak tanulj és dolgozz mindig szorgalmasan. Mert amit már megtanultál, azt senki el nem veheti tőled, a munkádnak pedig meglásd, meglesz a gyümölcse.”
Igyekeztem, és a mai napig igyekszem megtartani, amit mondott. Tanulok, dolgozom. Elcsüggedek, megerősödöm.
Arra a kérdésre, hogy miért lettem gyógypedagógus, nem mondhatom, hogy mindig is tudtam, hogy erre születtem. Inkább egy szilárd meggyőződésből fakadt, ami a mai napig a pályához kapcsol.
Mert ez egy olyan szakma, ami másokat érint, engem pedig megérint. És ami megérint arról beszélni és írni kell! Nyíltan, szeretettel, tabuk nélkül…
Mert ha hiszed, ha nem, az életet és a világot igazán érdekes gyógypedagógus fejjel szemlélni!
Engedd hát, hogy megosszam Veled is ebben a blogban!
