Nemrég médiabotrány volt abból, hogy egy budapesti óvodában verbálisan bántalmaztak egy autizmusban érintett kisgyermeket a pedagógusok. Az édesanya titokban hangfelvételt készített az esetről, ennek következtében pattant ki az ügy. Az óvónőket azonnal elbocsájtották....
4/7 A jóllét céljai az írországi kisgyermek nevelésben
KISBABÁK ÉS TOTYOGÓK JÓLLÉTE Az írországi bölcsikben és ovikban az Aistear módszertan alapján a következőképpen kell megvalósítani a jólléti célokat a kisgyermek nevelésben: Balesetvédelmi szempontból biztonságos, nyugodt, csendes (!) csoportszoba kialakítása Több...
A „súlyos ügyek” az életemben
Ami másnak súlyos, az nekem könnyű Mindenkinek van olyan terület a szakmájában, amely különösen a szíve csücske, és szívesen tölt időt az adott téma elméleti és gyakorlati megismerésével. Így vagyok én is a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek gyógypedagógiai...
Mátyásmadár
Történet egy történetről, amiről mindenki azt gondolja, hogy csak másokkal történhet meg Amikor a Zümmögő családmesék megírását terveztem és elindítottam a háttérmunkát, nagyon sokat gondolkoztam, hogy ezt a történetet bevegyem-e a sorozatba. Két dolog vetett vissza....
„Koszos gyerek, boldog gyerek!”
Elég felkapott szlogen lett az utóbbi években, a „koszos gyerek, boldog gyerek” mondat, utalva a kisgyermekkori szenzoros játékok fontosságára, itt-ott erős érzelmeket korbácsolva a social média fogyasztó családok lelkében. Gyűlnek a pro- és kontra érvek, hogy mit és...
Rólam
Volt nekem egy bölcs nagymamám, aki az élete első negyven évében a történelem viharaival küzdött, a második negyven évében pedig visszatérő daganatos betegségekkel. Sokat tudott a küzdelemről, és a jellemformálódásról. Sokszor mondta nekem, amikor elcsüggedtem: „Kicsikém. Csak tanulj és dolgozz mindig szorgalmasan. Mert amit már megtanultál, azt senki el nem veheti tőled, a munkádnak pedig meglásd, meglesz a gyümölcse.”
Igyekeztem, és a mai napig igyekszem megtartani, amit mondott. Tanulok, dolgozom. Elcsüggedek, megerősödöm.
Arra a kérdésre, hogy miért lettem gyógypedagógus, nem mondhatom, hogy mindig is tudtam, hogy erre születtem. Inkább egy szilárd meggyőződésből fakadt, ami a mai napig a pályához kapcsol.
Mert ez egy olyan szakma, ami másokat érint, engem pedig megérint. És ami megérint arról beszélni és írni kell! Nyíltan, szeretettel, tabuk nélkül…
Mert ha hiszed, ha nem, az életet és a világot igazán érdekes gyógypedagógus fejjel szemlélni!
Engedd hát, hogy megosszam Veled is ebben a blogban!