7/7 A beszédfejlődés támogatása az írországi kisgyermek nevelésben

Szerző: | máj 16, 2024 | Szakmázó | 0 hozzászólás

BABANYELVTAN

Születésünk pillanatától kezdve körülvesz minket a kommunikáció közege. Emberi mivoltunknak lételeme, ezért kiemelt figyelmet fordítunk rá minden időszakában a gyermeki fejlődésnek. A kommunikáció és a beszédfejlődés elsődleges közege a család, ugyanakkor a tágabb környezet megismerésével illetve a szociális kapcsolódásokkal új perspektívák nyílnak a kisgyermekek előtt ezen a fejlődési területen.

Csecsemőknél és totyogóknál a főbb szempontok a beszédfejlődés támogatásában következők:

  • Folyamatosan visszajelezni a babák non-verbális jelzéseire, utánozni hangadásaikat, figyelemfelkeltően beszélni hozzájuk
  • Modellálás mind a jelzésekben, mind a hangadásokban, például az érzelmek kifejezésénél
  • A gondozási tevékenységek, illetve a közös játék beszéddel kísérése. „Mi történik veled?” „Mit csinálok épp?”
  • Lehetőség biztosítása a nagyobb gyerekek beszédének hallgatására, például az udvari játékoknál vagy közös óvodai ünnepeken. Nagyon aranyos szokás, hogy engedik a nagyobb gyerekeknek a „babázást”, felügyelt keretek között.
  • Mind a kisbabáknál, mind a totyogóknál kiemelten fontos a „nyomtatott nyelv” megismertetése. Bébikönyvek, mesekönyvek, saját én-könyv történetei. Kiemelném, hogy a folyamatábrák a gondozási tevékenységeket kiszolgáló helyiségekben mindenhol elérhetők. Nem, csak azért mert vannak sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem azért is, mert így egyszerűbb a folyamat részletein tartani a figyelmet.

Bébikönyvek
(Kép forrása:Pixabay)

  • Szintén mindkét korosztálynál kiemelt szerepe van a beszédfejlődés szempontjából, mondókáknak, daloknak, melyeket mozgással, tánccal kísérnek.
  • A kreatív tevékenységek során a saját készítésű hangszerek mellett a valódi, kész hangszerek is elérhetők a gyerekeknek. Szép, strapabíró, minőségi hangszereket használnak az ír ovikban.
  • A hallási figyelem és az értés segítésére a különböző hangok felismerése, utánzása a legjobb játék.
  • A totyogóknál a beszélt nyelv fejlődésével a tárgyak, dolgok, tevékenységek megnevezése kerül előtérbe, ezzel együtt tulajdonságaik leírása. (Labda. Piros. Gömbölyű.) Amit tudnak, arra bátorítják őket, hogy mondják és használják.
  • A képeskönyvekből már ők is „mesélhetnek”, illetve a szerepjátékok kezdetleges formáiban eljátszhatják a hallott mesék tartalmát.
  • A totyogóknál már a számosság, és a matematikai nyelv is előtérbe kerül a napi rutin során. Hányan ülünk az asztalnál? Hány tányért raktunk ki? Hányan vagyunk ma reggel? Számoljuk meg!
  • A dolgok elosztása és megosztása a szociális kapcsolódást is erősíti. (Elfelezzük a gyurmát, így jut mindkettőtöknek.)
  • Végül, de nem utolsó sorban előkerülnek a téri irányok megnevezésére és gyakorlására szolgáló fogalmak is. Lent, fent, mögött, alatt stb.

Mindig van mit megbeszélni
(Kép forrása: Pixabay)

A BESZÉD ÉS TÁRSAI, A SZOCIÁLIS KAPCSOLÓDÁS KULCSAI

Amikor már lezárult a beszédfejlődés, a nyelvi készségek és a nyelv szociális közegben való használatának tanulása még nem ért véget. Tulajdonképpen a közösségi boldogulás és a társas kapcsolódás szempontjából igen fontos szakasz kezdődik ilyenkor. Lássuk, hogyan segítik ezt az ír ovikban.

  • A saját non-verbális jelzések, testjelek, arckifejezések megértése után a társak jelzéseinek dekódolása kerül előtérbe. Játékhelyzetekben, kiscsoportos beszélgetésnél a pedagógusok segítségével irányul a figyelem erre is.
  • A hallási figyelem fejlődését különböző játékokkal segítik, mint például a mesehallgatás (képek nélkül), memóriajátékok, versek, mondókák tanulása, drámajátékok, történetmesélés. (Az ír gyerekek egyébként nagyon magabiztosak ezekben a játékokban és helyzetekben.) A hallott meséket rendszerint kérdések alapján feldolgozzák, vagy szabadon visszamondják.
  • Belső érzések szóbeli megfogalmazásának segítése. Ez az a terület, amit nem lehet napirendhez kötötten gyakorolni, hanem figyelemmel kell lenni pedagógusként, hogy mikor van „helyzet”. Vidám percekben és sírás vagy konfliktus után is az érzések megfogalmazása napirendre kerül.
  • Az angol/ír nyelv tanulásának és használatának támogatása. A született ír családokban hagyományként őrzik sok helyen az angol mellett az ír nyelvet is. Vidéken több településen és családban az elsődlegesen beszélt nyelv, és az angol csak másodlagos. Az óvodákban igyekeznek mindkettőre figyelmet fordítani, illetve nagy türelemmel vannak a bevándorló gyerekekre is az angol nyelv elsajátítását illetően. (Én képtelen voltam egy egész mondatot ír nyelven megtanulni, de 2-3 szót sikerült elsajátítanom.)

A szociális kapcsolódás kulcsa a kommunikáció
(Kép forrása: Pixabay)

  • A gondolkodás fejlődésével az időrendiség és a jövővel kapcsolatos tervek megfogalmazásának gyakorlása előtérbe kerül. „Mit fogunk csinálni?”
  • Nyelvtörők vannak Írországban is. Írül is. Ezekből én egyet sem tudtam megtanulni. Jaj!
  • Könyvtárlátogatás! Na, erről ódákat tudnék zengeni. Ugyanis Írországban minden írországi lakosnak alanyi jogon ingyenes a könyvtárhasználat és kölcsönzés. Csodálatos gyerekrészlegek vannak, és az írek nagyon szeretik közösségi térként is használni a könyvtárat. A gyerekek gyakorlatilag csecsemőkoruktól magukba szippanthatják a könyvtárhasználat kultúráját.
  • Az írott nyelv megalapozásaként a rajzolás és minden olyan kreatív tevékenység, mai azzal jár, hogy nyomot hagyjanak felületeken, nagy szerepet kap az óvodai nevelésben. Az eszközök tárháza hatalmas. Abban az oviban ahol én dolgoztam, gyakorlatilag egy folyosónyi cucc volt.
  • A betűk és számok iránt érdeklődő nagyobb gyereknek sok kognitív területet támogató játékeszköz van. Mágnestáblák, betűkészletek, számkészletek, clipboard-ok, a nem „no-screen” ovikban intelligens tábla is.
  • Beszédfejlődés akadályozottsága esetén, az alternatív kommunikációt használó gyereknek személyre szabott kommunikációs képgyűjtemény, tábla és kommunikációs mappa készül. Ezeket a napirend és a tevékenységek során használhatják. Tehát amit a korai években bevezettek és kialakítottak az esetükben az aktívan használatban marad nagyobb korban is.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rólam

Volt nekem egy bölcs nagymamám, aki az élete első negyven évében a történelem viharaival küzdött, a második negyven évében pedig visszatérő daganatos betegségekkel. Sokat tudott a küzdelemről, és a jellemformálódásról. Sokszor mondta nekem, amikor elcsüggedtem: „Kicsikém. Csak tanulj és dolgozz mindig szorgalmasan. Mert amit már megtanultál, azt senki el nem veheti tőled, a munkádnak pedig meglásd, meglesz a gyümölcse.”

Igyekeztem, és a mai napig igyekszem megtartani, amit mondott. Tanulok, dolgozom. Elcsüggedek, megerősödöm.

Arra a kérdésre, hogy miért lettem gyógypedagógus, nem mondhatom, hogy mindig is tudtam, hogy erre születtem. Inkább egy szilárd meggyőződésből fakadt, ami a mai napig a pályához kapcsol.

Mert ez egy olyan szakma, ami másokat érint, engem pedig megérint. És ami megérint arról beszélni és írni kell! Nyíltan, szeretettel, tabuk nélkül…

Mert ha hiszed, ha nem, az életet és a világot igazán érdekes gyógypedagógus fejjel szemlélni!
Engedd hát, hogy megosszam Veled is ebben a blogban!