Hinta, palinta…Milyen a jó hinta?

A hintához mindenkinek kapcsolódik valamilyen gyermekkori élménye. Alap játszótéri eszköz, ezen felül a kertes házak kertjeinek zömében is lóg legalább egy hinta a fán. Beltéren is népszerű. Számos helyen mesélnek ajtók szemöldökfájában tátongó lyukacskák, a már...

bővebben

BLW hozzátáplálás, szenzoros integrációs szemmel

Régóta tervezem, hogy írok a BLW módszerről, viszont szerettem volna kicsit más szempontból megközelíteni, mint a legtöbb interneten fellelhető oldal. DSZIT terapeuta vagyok, sok család jön hozzám szenzoros evészavar miatt, így kézenfekvőnek gondoltam szenzoros...

bővebben

A gondolkodásom luxusa

Valahogy úgy alakult, hogy az életem monoton helyzeteit – amiket egyébként rendszeresen igénylek – gondolkodással szoktam kitölteni. Leírva ezt a mondatot, kicsit mosolygok magamban, mert ez nem azt jelenti, hogy a nem monoton helyzetekben nem szoktam gondolkodni....

bővebben

Rólam

Volt nekem egy bölcs nagymamám, aki az élete első negyven évében a történelem viharaival küzdött, a második negyven évében pedig visszatérő daganatos betegségekkel. Sokat tudott a küzdelemről, és a jellemformálódásról. Sokszor mondta nekem, amikor elcsüggedtem: „Kicsikém. Csak tanulj és dolgozz mindig szorgalmasan. Mert amit már megtanultál, azt senki el nem veheti tőled, a munkádnak pedig meglásd, meglesz a gyümölcse.”

Igyekeztem, és a mai napig igyekszem megtartani, amit mondott. Tanulok, dolgozom. Elcsüggedek, megerősödöm.

Arra a kérdésre, hogy miért lettem gyógypedagógus, nem mondhatom, hogy mindig is tudtam, hogy erre születtem. Inkább egy szilárd meggyőződésből fakadt, ami a mai napig a pályához kapcsol.

Mert ez egy olyan szakma, ami másokat érint, engem pedig megérint. És ami megérint arról beszélni és írni kell! Nyíltan, szeretettel, tabuk nélkül…

Mert ha hiszed, ha nem, az életet és a világot igazán érdekes gyógypedagógus fejjel szemlélni!
Engedd hát, hogy megosszam Veled is ebben a blogban!