MIBŐL LESZ A CSEREBOGÁR

Kisbaba korban a gondolkodás / tanulás és a kognitív terület fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű tapasztalatra és ok-okozati összefüggésre tegyenek szert a gyermekek. Intézményi keretek között, egy jól szervezett, átlátható környezettel és tevékeny napirenddel mindezt ésszerűen lehet támogatni. Az ír ovikban komoly hangsúlyt fektetnek a kisbabák és a totyogók szenzoros érzékelésének támogatására. Tulajdonképpen az első években főként ezen van a hangsúly az intézményes nevelésben.

• Minden a megfigyeléssel kezdődik, azaz mik azok a dolgok, környezeti ingerek, amik jólesnek a babáknak, vagy motiválja őket. Későbbiekben a játéktevékenységet erre alapozzák a szakemberek, illetve a játéktevékenységből indítanak irányított helyzeteket.

• Szenzoros felfedezés, érzékelés erős támogatása kizárólag természetes, szűkebb és tágabb környezetben előforduló tárgyakkal, eszközökkel. Látvány, hang, illat, íz, tapintás, mozgásra motiváló tér kialakítása, bel- és kültéren egyaránt.

• Interaktív játéktevékenységek során az ok-okozat megfigyeltetése, tárgyállandóság gyakorlása (kukucs játékok, bújócska tárgyakkal stb.)

• Külön fejezet van a módszertanban a látássérült, hallássérült és mozgássérült babák és totyogók játékának támogatására! Többek között a látássérült babák esetében a hangok szerepe nagyobb, hallássérült babák esetén fontos a vizualitás és a szemkontaktus, mozgássérült babák esetén pedig a takaróval mozgatás mechanizmusa került leírásra.

• A totyogóknál a mozgás és a fizikai aktivitás növelése, ezáltal a téri irányok tanulása kerül előtérben. Nálunk elég jó beltéri mászókák álltak ehhez a gyerekek rendelkezésére. Tele voltak a szobák kuckókkal, illetve úgynevezett „cubby hole”-okkal, amik szekrénylapokból, gipszkartonból kialakított mesterséges odúk voltak a teremben, ahova bebújhattak, bemászhattak a gyerekek. (Az írek egyébként mindent gipszkartonoznak.)

• A felfedezéshez ebben az életkorban már kapcsolódik a konstrukciós játékok, építőkockák, nagyméretű fából vagy kartonpapírból készült blokkok használata a játéktevékenységek során, illetve egyszerű szerepjátékra is buzdítják a pedagógusok a totyikat.

• Az önkiszolgálási tevékenységek során sokat tanulnak a környezetükről, a fizikai törvényszerűségekről, és a dolgok működéséről. Folyik a víz, leesik az asztalról a kanál, kihűl az étel, elolvad a fagyi, ragad a gyümölcs leve, habzik a szappan stb.

• A környezet rendezéséhez kapcsolódó fogalmakat, és a strukturált gondolkodást ezekben a csoportokban kezdik tanulni a gyerekek. Párkeresés, ugyanolyan tárgykeresés, játékok szortírozása a megfelelő dobozokba vagy polcra, saját ruhák megfelelő fogasra helyezése.

• Végül, ami nekem a legjobban tetszett, hogy minden csoportban volt valami növény vagy állat, aminek gondját viselték együtt a gyerekek. Füvet hajtattunk, csigát gondoztunk, pókot figyeltünk a sarokban. Általában volt nevük (természetesen kimondhatatlan ír név), és a gyerekek komolyan számon tartották a jelenlétüket.

A TANULÁS ÚTJA

Egyszer valaki elmondhatná nekem, miért van egy univerzális, egyetemes, mindenhol jelen lévő óvodai/iskolai napi rutin a világban, ami az aktuális időjárás megbeszélését takarja. Oké, hogy angolszász országokban szeretnek az időjárásról beszélni, mégpedig azért, mert elég változatos témaként merülhet fel. Viszont az óvodákban sok értelmét nem látom, mivel mire befejezzük a mondatot, nagyjából meg is változik. De amíg erre nem derül fény, addig itt van pár hasznos módszertani tartalom, amit klasszik óvodás korosztály esetén használnak az elmék pallérozására:

• A nagyobb gyerekek esetén a szenzoros integrációs fejlődés támogatására az indokolatlan mennyiségű és még annál is több szabad levegőn töltött mozgásos tevékenységre helyezik a hangsúlyt. Ez akkor igazán élvezetes, ha van hozzá elegendő hely. Ez dublini viszonylatokban nem volt épp a legideálisabb, de bátran kijelenthetem, próbáltuk belőle a legtöbbet kihozni. A gyerekeknek meg valóban nagy szükségük volt rá.

• Az egyéb ingereknek már nem csak az észlelése, hanem a felismerése, megkülönböztetése és megértése is fontos. Ekkor már van annyi nyelvi készség, hogy képesek legyenek megfogalmazni, amit megéltek.

• Eljött a projektmunkák időszaka, amikor egy-egy témában ők maguk készíthetnek kiscsoportos munkákat. Hasonlóan lehet növényt hajtatni, vagy plakátot készíteni, esetleg csigát nevelni, mint a kicsiknél, csak itt már nem a pedagógus vezetésén, inkább a csapat együttműködésén van a hangsúly. Tervezés, önálló és közös döntéshozatal, átgondolás, kivitelezés, felelősség a folyamatokért és a megvalósulásért. Nyilván életkori szinten, de kiválóan működik a gyakorlatban.

• A fantázia és az elvont gondolkodás, majd ezek megfogalmazása a hallgatott (!!!) mese segítségével.

• Sok szabad játékidő, szerepjáték biztosítása

• Közlekedésben, hétköznapokban használt szimbólumok megismerése az óvodai csoportszobába, és kinti közlekedésnél. Nagyon fontos, hogy az adott szimbólumot a helyén értsék, és tudják értelmezni.

• A legnagyobbaknál az én-könyv már saját projekt, ami saját elképzelés alapján készül.