Inklúzió a korai fejlesztésben és nevelésben, Írországban

Szerző: | nov 20, 2023 | Szakmázó | 0 hozzászólás

A kisgyereknevelés és fejlesztés intézményi rendszere Írországban merőben másképp működik az itthon megszokotthoz képest. Mielőtt bármilyen érdekes módszertani vagy szokásokat bemutató tartalomba kezdenék, ezt szeretném tisztázni.

– 0-6 éves korig bezárólag beszélünk korai nevelésről és fejlesztésről, mely a neurotipikusan fejlődő gyerekek esetében az utolsó két évben, már úgynevezett pre-school, azaz iskolaelőkészítő osztályokban zajlik. Ez leginkább a nálunk megszokott nagycsoportos óvodás időszakhoz hasonlít, de mégis iskolásabb jellemzőkkel.

– Írországban az édesanyáknak mindössze 6 hónap távollétet fizet az állam, tehát az intézményi rendszer ettől a kortól nyújt ellátást, és a nevelés-fejlesztés módszertana is ettől az életkortól van kidolgozva

– eltérő fejlődésmenet esetén a támogatás megmarad és összege/típusa jelentős mértékben növekszik, így a családoknak anyagilag nem jelent komoly terhet egy fogyatékos kisgyermek nevelése és gondozása a mindennapokban.

– épp ezért, 3 éves kor előtt nem nagyon jelennek meg napi szinten az intézményi ellátásban, azonban a lakóhelyhez közeli „community center”-ben, (Közösségi tér, közösségi ház, ahol lakossági szolgáltatásokat, programokat, fórumokat tartanak) vagy gyermekkórházakban szakmai tanácsadás és kísérés keretében kapnak segítséget. Bizonyos esetekben házhoz is járnak szakemberek.

– Nagyon fontos infó, hogy Írországban a kisgyermekek ellátásáért felelős „bölcsiovik” magánkézben vannak, fizetősek, és semmilyen formában nem szegregáltak. Magyarán 6 éves korig nincs szegregáció, vagyis mégis van, de csak abban az esetben, ha az adott kisgyermek súlyosan-halmozottan fogyatékos.

– Súlyosan érintett gyermekek számára működik néhány óvoda 3 éves kortól, mivel a nevelésükhöz és fejlesztésükhöz szükséges eszközparkot, teret, és biztonságot integrált körülmények között nem lehet megoldani. Ugyanakkor kötelező inklúziós programok keretében létezik napi időtöltés neurotipikusan fejlődő társakkal. Ennek is van kialakított protokollja.

– Azok a kisgyermekek, akik nem ehhez a populációhoz tartoznak, – éljenek bármilyen diagnózissal – a többségi óvodák csoportjaiba integrálódnak a legnagyobb természetességgel.

– Az érintett gyerekek állapotuktól és létszámuktól függően segítő szakembereket / asszisztenseket kapnak maguk mellé

– Az írországi kisgyermekneveléssel és fejlesztéssel foglalkozó módszertan és tartalom, pedig abszolút alkalmas arra, hogy eltérő fejlődésmenetű és „normál” fejlődésmenetű gyerekek együtt tevékenykedjenek.

MÓDSZERTAN ÉS MINŐSÉG A KISGYERMEKEK NEVELÉSÉBEN

Az írek igen büszkék saját ír nyelvükre, mely nemzeti összetartozásukat erősíti. Épp ezért nem véletlen, hogy a kora gyermekkori nevelés és fejlesztés módszertani és minőségirányítási dokumentumának is ír (gaelic) címe/elnevezése van.

AISTEAR jelentése ÚT/UTAZÁS, a SÍOLTA jelentése pedig MAGOK. Tehát a költői kép lefordítása – mely a belső tartalmat is hűen tükrözi -, hogy milyen utat kell bejárni a pedagógiai munkába, azért hogy a magocskák megfelelően fejlődjenek.

SÍOLTA foglalkozik a minőség keretrendszerével, melyet minden intézménynek szigorúan be kell tartani. Biza vannak ellenőrzések, de szigorúságuk ellenére nem gyomorgörcsös szituációnak kell elképzelni.(Szubjektív véleményem, hogy az íreknek fogalmuk sincs mi az a gyomorgörcs, maximum másnaposság esetén.)

AISTEAR a szakemberek számára fontosabb, mindennapi használatra tervezett módszertani dokumentum, mely rendkívül átlátható és jól felépített rendszerbe foglalja a négy legfontosabb fejlesztési terület pedagógiai tartalmait minden korcsoportra.

Korcsoportok:

1. Baby – 6-12 hónapos kor

2. Wobbler/Toddler – 12-3 éves kor

3. Young children – 3-6 éves kor

(A gyakorlatban +/- 6 hónap átfedések vannak a gyermek képességeitől függően)

Fejlesztési területek, azaz a 4 pillér:

1. Well being (Jólét/Biztonság) – fizikai lelki egyensúly, és szükségletek megteremtése

2. Identity and belonging (Identitás és közösséghez tartozás) – személyiség és szociális fejlesztés hangsúlya

3. Communicating (Kommunikáció) – non-verbális és hangzó beszéd értése, önkifejezés támogatása.

4. Exploring and Thinking (Felfedezés és Gondolkodás) – tulajdonképpen a szenzoros integráció és a kognitív fejlesztés tartozik ehhez a témakörhöz

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rólam

Volt nekem egy bölcs nagymamám, aki az élete első negyven évében a történelem viharaival küzdött, a második negyven évében pedig visszatérő daganatos betegségekkel. Sokat tudott a küzdelemről, és a jellemformálódásról. Sokszor mondta nekem, amikor elcsüggedtem: „Kicsikém. Csak tanulj és dolgozz mindig szorgalmasan. Mert amit már megtanultál, azt senki el nem veheti tőled, a munkádnak pedig meglásd, meglesz a gyümölcse.”

Igyekeztem, és a mai napig igyekszem megtartani, amit mondott. Tanulok, dolgozom. Elcsüggedek, megerősödöm.

Arra a kérdésre, hogy miért lettem gyógypedagógus, nem mondhatom, hogy mindig is tudtam, hogy erre születtem. Inkább egy szilárd meggyőződésből fakadt, ami a mai napig a pályához kapcsol.

Mert ez egy olyan szakma, ami másokat érint, engem pedig megérint. És ami megérint arról beszélni és írni kell! Nyíltan, szeretettel, tabuk nélkül…

Mert ha hiszed, ha nem, az életet és a világot igazán érdekes gyógypedagógus fejjel szemlélni!
Engedd hát, hogy megosszam Veled is ebben a blogban!