KOMMUNIKÁCIÓ – MERT MINDIG VAN MIT MEGBESZÉLNI

Az emberi lét egyik legfontosabb eleme a kommunikáció. Ezzel jelezzük igényeinket, szándékainkat, gondolatainkat, érzéseinket. Így cserélünk információt, adunk visszajelzést, kapcsolódunk másokhoz. A kommunikációnak a hangzó beszéd csak egy szelete, a másik oldalon ott áll a non-verbális vonal, azaz, hogy képesek vagyunk „szavak nélkül” is kifejezni magunkat.

Lássuk, hogy az írországi kisgyermeknevelésben milyen fontos célok elérése érdekében folyik a módszertani munka:

1. NON-VERBÁLIS készségek támogatása:

– kisbaba kortól fontos reagálni a testi, arckifejezésbeli jelzésekre és korai hangadásokra. A későbbiekben pedig szóbeli visszajelzést adni arról, hogy érzékeljük a ki nem mondott szavakat is. Pld: ” Látom, hogy görnyedve ülsz és fogod a hasad. Fájdalmaid vannak?”

– A visszajelzésekkel bátorítani a gyerekeket, hogy kombinálja a hangzó beszédet a non-verbális kommunikációval, hogy könnyebben értelmezhető legyen a környezete számára a közlés.

– Tanuljanak meg figyelni mások non-verbális jelzéseire

– Tanulják meg, hogy vannak körülöttük olyan emberek, akik csak és kizárólag non-verbális jelzések vagy speciális eszközök útján tudnak kommunikálni, és ez ugyanolyan fontos, mint a hangzó beszéd.

2. BESZÉLT NYELV és KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK:

– Legalább egy beszélt nyelvnek legyenek maximális birtokában. Bevándorló gyerekek esetén ez hosszabb időt vesz igénybe, azonban többnyire több nyelvet sajátítanak el majdnem anyanyelvi szinten, melyeket helyzethez kötötten váltogatnak.

– beszélgetési helyzetben tanuljanak meg meghallgatni, és kivárni, majd ezután elmondani a gondolataikat.

– tanulják meg, hogy nyelvi úton információt adhatnak és szerezhetnek, kérdezhetnek, elutasíthatnak, tárgyalhatnak, ötleteket, problémás helyzeteket és érzéseket tisztázhatnak.

3. A KOMMUNIKÁCIÓ a TAPASZTALAT BŐVÍTÉSÉT CÉLOZZA:

– A kisgyermekkori nevelés színterein kapjanak lehetőséget, hogy a nyelvi készségek fejlődésével minél több ismeretet szerezzenek a környezetükről. Elsősorban képek, szimbólumok, könyvek és ellenőrzött digitális felületek útján. (Az utóbbi a „no screen” ovikban nincs, de az iskola előkészítő csoportokban az oktatás során már használnak digitális eszközöket)

– Kapjon helyet a matematikai nyelv megismerése is az irányított játékhelyzetek során.

4. KOMMUNIKÁCIÓ és KREATIVITÁS:

– Itt kap helyet a zenei nevelés és a drámapedagógia. (Hozzá kell fűznöm azonban, hogy az angolszász óvodai zenei nevelés minőségében és gazdagságában is alul múlja az itthonit. Ezen a téren büszke voltam a magyar gyökereimre.)

A KÖRNYEZET FELFEDEZÉSE A GONDOLKODÁS ALAPJA

Manapság a csapból is az folyik, hogy a szenzoros integráció és az érzékelés észlelés fejlődése háttérbe szorul a gyermekeknél. Felgyorsult világgal és paradox módon ingerdömping mellett ingerszegénységgel kell megküzdeniük. Adott egy idegrendszer, amivel születünk, ebből kell kihozni a legtöbbet. JA NEEEEM! ÁLLJUNK CSAK MEG! Pont az a lényeg, hogy ne versenyló módjára hajtsuk és fejlesszük! Inkább ADJUNK IDŐT az idegrendszernek, hogy dolgozzon, integráljon, tapasztaljon, érjen.

Az írországi Aistear módszertan utolsó pillérje azokat a célokat fogalmazza meg, melyek a gondolkodás és észlelés területén elérendők:

1. A VILÁG ÉS A KÖRNYEZET MEGTAPASZTALÁSA

– tapasztalati szinten közel hozni a gyermekekhez a környezeti ingerek széles tárházát, az összes észlelési területen

– tapasztaljanak változásokat, a természetes körforgásokat, mint az életünk részét, ezáltal is fejlődjön a tér-, idő-, hely- és formaészlelésük.

– az észleléshez kapcsolódó fogalmak megismerése, egyformaság, különbözőség, méret, súly, hossz, magasság, anyagi minőség, és ezek rendszerezésének tanulása. Azaz a strukturált gondolkodás megalapozása.

2. A VILÁG ÉS A KÖRNYEZET MEGÉRTÉSE

– a tapasztalati információk beépítésének képessége a mindennapokba. Azaz hogyan válik az elmélet gyakorlattá. (Gondoljunk bele, hogy mennyire hiábavalóság valamit csak elméletben tudni, és gyakorlatban nem alkalmazni. A valós tudás a praktikus tudás, hisz ez mozdítja előre a világot.)

– a megismert dolgok kreatív felhasználása, és a fantázia működésének támogatása. A gondolkodás a kreatív játékon keresztül fejlődik a legjobban.

3. SZIMBÓLUMSZINTŰ GONDOLKODÁS TÁMOGATÁSA

– hétköznapi szimbólumok társítása a jelentéstartalommal

– szimbólumok szintjén kommunikáló gyermekek támogatása, alternatív kommunikációt használó társak megértésének gyakorlása

4. TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL, ÖNBIZALOM FEJLESZTÉS

– választási helyzetek gyakorlása, kockázatvállalás és felelősségtudat növelésével (lássuk be, ezt nem árt gyakorolni, ha hatékony, érett felnőtteket akarunk nevelni)

– tapasztalják meg, hogy ötleteiket, gondolataikat és érzéseiket komolyan veszik az őket körül vevők, cserébe nekik is meg kell tanulni másokat komolyan venni.

– hatékony kérdezés és érvelés tanulása (bár ez már felmerült a kommunikációnál is, itt inkább nem a nyelvi vonal a lényeg, hanem a mögötte húzódó gondolatok)