Adventi vulkán, karácsonyi zsoltár

Az adventi és a karácsonyi időszakról mindenkinek van megélése és véleménye. Én azok közé az emberek közé tartozom, akik nem kedvelik és szégyen, vagy nem, de legszívesebben az egész decembert a lakásba zárkózva tölteném, a kedvenc sárga fotelomban ülve. Nekem az...

bővebben

Erre érdemes masnit kötni!

8 dolog, amit a cipőkötés hátteréről biztosan nem gondoltál Valószínűleg nem sokan gondolkodnak el a gyermeklábbeliket árusító boltok polcai előtt, hogy az elmúlt években mennyire megváltozott a kínálat a kisgyermekek számára árusított cipők piacán. Ha online keresek...

bővebben

Rólam

Volt nekem egy bölcs nagymamám, aki az élete első negyven évében a történelem viharaival küzdött, a második negyven évében pedig visszatérő daganatos betegségekkel. Sokat tudott a küzdelemről, és a jellemformálódásról. Sokszor mondta nekem, amikor elcsüggedtem: „Kicsikém. Csak tanulj és dolgozz mindig szorgalmasan. Mert amit már megtanultál, azt senki el nem veheti tőled, a munkádnak pedig meglásd, meglesz a gyümölcse.”

Igyekeztem, és a mai napig igyekszem megtartani, amit mondott. Tanulok, dolgozom. Elcsüggedek, megerősödöm.

Arra a kérdésre, hogy miért lettem gyógypedagógus, nem mondhatom, hogy mindig is tudtam, hogy erre születtem. Inkább egy szilárd meggyőződésből fakadt, ami a mai napig a pályához kapcsol.

Mert ez egy olyan szakma, ami másokat érint, engem pedig megérint. És ami megérint arról beszélni és írni kell! Nyíltan, szeretettel, tabuk nélkül…

Mert ha hiszed, ha nem, az életet és a világot igazán érdekes gyógypedagógus fejjel szemlélni!
Engedd hát, hogy megosszam Veled is ebben a blogban!